Zelda Fitzgerald osszes muvei

Zelda Fitzgerald most mar akar vilaghirunek is mondhato A valcert tancolja velem (Save Me the Waltz) cimu regenyeben sok olyan esemennyel talalkozhat az olvaso, melyrol ferje, F. Scott Fitzgerald is ir, vagy tesz emlitest, vilaghires regenyeben, Az Ej Szelid tronjan-ban. Am Zelda tavolrol sem plagizalt, nem is tehette, hisz konyve 1932-ben jelent meg, mig Az ej szelid tronjan ket evvel utana. Igy mar eleve elmondhatjuk, hogy barmi legyen is Zelda Fitzgerald konyvenek az erdeme, vagy hibaja, mindenkeppen irodalmi kuriozum. Zeldanak volt iroi venaja, es tehetsege is az irashoz, mint ahogy legalabb kozep szinten a festeszethez es a baletthez is. Ezt a Vezesse F. urat es feleseget a ... szamu szobaba cimu rovidke tortenet is mutatja, melyet, mint szerzo Scott Fitzgerald is alairt ugyan, de sokkal inkabb a feleseg volt az, aki megirta. A ferj legfeljebb atnezte es kiegeszitette, ahol ugy gondolta, hogy ki kell egesziteni. De ez a regeny egy egeszen onallo mu, mely, mint minden jo irodalmi mualkotas, a leghitelesebben tudja abrazolni azt a frenetikus kort, az elmult evszazad huszas eveit, amiben Fitzgeraldek is eltek. Igy tehat nemcsak irodalmi kuriozum, hanem sokkal tobb annal. Nem elhanyagolhato resze az amerikai irodalomnak. Mar csak azert sem az, mert nemcsak Amerikaban, de vilagszerte az olvasok mind szelesebb korei kezdenek egyre nagyobb erdeklodest mutatni F. Scott Fitzgerald elete es muvei irant. Hogy miert? Ennek egyik oka minden bizonnyal a hires Fitzgerald paros torteneteben keresendo. E tortenet (nagyon roviden) a kovetkezo.Nem sokkal az elsA vilghbor utn Scott Fitzgerald megkrte Zelda Sayre kezt, akit az alabamai Montgomeryben ismert meg, amikor az elsA vilghbor idejn ott llomsozott, mint bevetsre vr katonatiszt. Zelda msodszorra mondott csak igent. Akkoriban Fitzgerald kezdA r volt csupn, de jk voltak a kiltsai. 1920-ban elsA regnye, Az dentA l messze (This Side of Paradise), sikert aratott. Aztn tovbb s sokat dolgozott; erejt nem kmlve rta sorozatban elbeszlseit a Saturday Evening Post-nak, hogy biztostsa magnak s felesgnek azt az letformt, mely kijr - gondolhatta - a sikeres embernek Amerikban. 1925-ben jelent meg harmadik regnye, A nagy Gatsby. Nagyon j kritikt kapott, de csaldst jelentett anyagilag. Kilenc vvel ksA bb ltott napvilgot a negyedik regny, Az j szeld trnjn, s akkor mris a tmnl, Zelda knyvnl vagyunk.Egy olyan rvid letrajzba, mint amilyet fentebb vzoltunk, aligha fr bele az a bonyolult konfliktushalmaz s feszltsg, mely Fitzgeraldk lett jellemezte. Az rtrs Hemingway gy ltta, hogy az egyttlst a felesg mrgezi, mert fltkenysgvel llandan zavarja frje munkjt. Azok az risi erA fesztsek Zelda rszrA l, hogy festA mA vsz, balerina vagy r legyen, ennek a fltkenysgnek voltak rszei. Zeldnak mindenhez volt tehetsge, de vgtelenl frusztrlta, hogy nem tud lni vele; gy pldul akkor kezdett el komolyan balettozni, amikor mr tl idA s volt hozz (28 ves). TlerA ltette magt, beteg lett (skizofrn) s lete vgig gygykezelsre szorult.Sokig nehezen lehetett valamit megtudni Zelda regnyrA l. Fitzgerald letrajzrit valahogy hidegen hagyta a tma. De aztn egyikk (a neve Dan Piper) egy egsz fejezetet szentelt knyvben ennek a regnynek. s a legnagyobb elismerssel r rla.A regny magrl Zelda Fitzgeraldrl szl, aki Alabama Beggs nven szerepel knyvben. Alabama egy csodlatosan okos lny, s azon kvl igazi dli szpsg. Nem vletlen, hogy Fitzgerald modellknt hasznlta felesgt a hszas vek szpsges s kvnatos lnykinak az brzolsra, amikor regnyeit s elbeszlseit rta. Nem vletlen az sem, hogy Zelda s frje emblematikus figuri lettek az akkori idA k lvezetre vgy s anyagi jltre trekvA fiataljainak. Aztn, amikor Zelda Fitzgerald idegsszeroppanssal a Baltimore-i Johns Hopkins Krhzba kerlt, regnyt dbbenetesen gyorsan, alig nhny ht alatt megrta.Amikor 1932 A szn Zelda knyve megjelent New Yorkban, a kritika fanyalogva fogadta. 1953-ban viszont a msodik kiads Londonban bestseller lett.Sikert azonban Zelda mr nem rte meg. t vvel korbban az szak-karolinai asheville-i krhzban, ahol kezeltk, tA z ttt ki, s nem tudtk kimenteni.Zelda regnye (A valcert tncolja velem) nyilvn nem ti meg a frj rsainak szintjt, m hiba lenne olyannak tartani, mely csak kiegszti, kommentlja, mondjuk, Az j szeld trnjn-t, vagy amely annak gyenge utnzata. Mert nagyon is j regny. Lehet, hogy az olvasnak az elejn szokatlan lesz Zelda stlusa, de amint halad a trtnetben elA re, minden sszell, s nem fogja daglyosnak tallni. A szerzA a hats kedvrt sok mindent tvesz a posztmodernektA l, de azon kvl, hogy kimondottan autentikus, csodlatosan tudja bemutatni egy olyan asszony lett is, aki mind vgig kzd s harcol, mert a sajt tjt akarja jrni.